Fényes jövő előtt az arany?
Érdekes elemzéseket tett közzé honlapján Tom McClellan, akit az arany árfolyammozgásaival foglalkozó szakemberek között az egyik legjobbnak tartanak a világon. Fontos tudni róla, hogy független elemző, tehát nem érdekelt az aranykereskedelemben.
Először a hosszú és középtávú kilátásokkal foglalkozott, természetesen a dollárban számított aranyárat alapul véve. (A hivatkozásra kattintva új ablakban megjelenik az eredeti cikk, benne a grafikonokkal.) McClellan korábban már többször utalt arra, hogy az arany árfolyamában megfigyelhető egy nagyjából 8 éves ciklus, mióta 1975. elején (több mint 3 évvel a Bretton-Woods egyezmény felmondása után) megindult a szabad kereskedés az amerikai tőzsdéken a sárga nemesfémmel. Ezek a hosszú távú ciklusok általában egy 3 éves lendületes emelkedéssel kezdődnek, amit egy 5 éves (3 fázisból álló) csökkenés követ. Ezalatt az ár először esik, majd átmenetileg ismét felfelé korrigál, az utolsó fázisban pedig ismét esik, végül elérve a ciklus lezárultát jelző mélypontot. Ettől csak egyszer tért el az arany árfolyama, mégpedig 2001. és 2009. között, amikor 8 éven át csak apróbb korrekciók voltak, és az egész periódust a lendületes emelkedés jellemezte.
Azóta ismét eltelt 8 év, és McClellan elmélete alapján a múlt évben már el kellett volna kezdődnie a lendületes árfolyamemelkedésnek. Hogy ez miért nem következett be eddig, arra egy másik, szintén általa megfigyelt középtávú, átlagosan 13 és fél hónapig tartó ciklust hoz fel magyarázatként. Ezzel kapcsolatban már korábban is sokszor írt, itt is idéztük. McClellan megfigyelése szerint nagyjából 13 és félhavonta következik be az arany árfolyamában egy mélypont, a kettő között (a ciklus közepén) pedig egy kisebb jelentőségű mélypontot ér el az árfolyam. Ezek között pedig magasabb árakat láthatunk a grafikonon. Amennyiben a ciklus első felében elért árfolyamcsúcs magasabb mint a ciklus második felében látható, akkor az pesszimizmusra ad okot, és a ciklus végén a bő egy évvel korábbinál alacsonyabb mélypontot fog megütni az aranyár. Ez volt megfigyelhető 2011-től 2015. végéig, négy egymást követő cikluson keresztül. Azóta azonban megfordult a trend, és két ciklusban is a ciklus második felében ért magasabbra a dollárban számított aranyár. Ez McClellan logikája szerint optimizmusra okot adó jel, és valóban a ciklusok végén magasabbak voltak a mélypontok is mint az előző ciklusban. Mivel 2018. elején már mindkét ciklus szerint felszálló ágba érhet az árfolyam, így McClellan azt jósolja, hogy a következő 2-3 év szép kilátásokkal kecsegtet az aranyba befektetők számára.
Előbb azonban várható egy kisebb korrekció, ugyanis McClellan azt is már régóta megfigyelte, hogy az arany ármozgásában nagyobb jelentősége van az euróban számított árfolyamnak, mint a dollárban számítottnak. Amennyiben a dollárban kifejezett aranyár egy adott időszakon belül magasabb csúcspontot ér el az előzőnél, az euróban számított ár azonban ugyanezen idő alatt nem állít be magasabb csúcsot, – tehát az elemző szavaival nem erősíti meg a dolláros aranyár emelkedő trendjét – az többnyire az aranyár esését jelzi előre. Amikor ennek az ellenkezője történik – tehát az aranyár euróban egy adott periódusban csúcsot dönt, de dollárban egy korábbi csúcs alatt marad – azt jellemzően az árfolyam emelkedése szokta követni. Mivel most az előbbit láthatjuk – az aranyár dollárban jóval nagyobb mértékben emelkedett mint euróban – McClellan szerint átmeneti korrekció jöhet.
Tekintettel arra, hogy unciánként 1320 dollárnál komoly ellenállás van – ahol az emelkedés meg is torpant – várhatóan kedvező belépési pont jöhet azok számára, akik most akarnak aranyat venni.
(Az utóbbi hónapokban munkahelyváltás és időhiány miatt nem jelentkeztem, de remélhetően erre ismét gyakrabban tudok sort keríteni.)
Bejegyezte: Tóth Péter
- Published in cikkek
Láttunk már ilyet – mire hasonlít a bitcoin mánia?
Úgy tűnik, itt a dotcom lufi, vagy talán a 2007 előtti ingatlanmánia, állítja Robert Schiller Nobel-díjas közgazdász. Na de mi a közös bennük, milyen következmények adódhatnak, lesz-e az egésznek valamilyen hozadéka. Az előző két lufi, bár fájdalmas volt, komoly pozitívumokat is teremtett, vajon most is így lesz?
A két nagy mánia a 90-es évek végén illetve 2006-2007 környékén zajlott. Az első, a technológiai és internet mánia 2000 elején csúcsosodott ki, majd összeomlott, de maga után hagyott egy komoly iparágat, infrastruktúrát, míg a második a pénzügyi piacok összeomlását és a válságot hozta, de kikényszerített egy komoly bankszabályozást, a pénzügyi rendszer reformját, igaz, hogy egy olyan laza monetáris politikát és az ebből adódó újabb buborékot is, melynek még nem látjuk a végét.
A lufik szerepe
A nagy, új iparágakra épülő fellendülés-összeomlás ciklusok komoly eredményeket hagytak hátra, mint például a 19. század végén a kiterjedt vasúthálózat. A 17 évvel ezelőtti technológiai buborék gyors internethálózatot és a 3G mobiltelefon rendszert hagyta maga után, majd hozzájárult az okostelefonok kifejlesztéséhez, az algoritmusok alapján történő internetes kereséshez (Google), kialakult az internetes kereskedelem, a közösségi média, a felhő alapú adattárolás és az applikációkra épülő szolgáltatási ágak (Airbnb, Uber).
Milyen a mostani?
Kérdés, hogy a kriptodeviza-mánia mit hagy majd maga után, ezt boncolgatja a coindesk.com vezető munkatársa. Az, hogy már mánia zajlik, a szakember szerint nyilvánvaló, amikor egy internetes paródia alapján merő poénból létrehoztak egy kriptodevizát, melynek teljes kapitalizációja egymilliárd dollárra nőtt. A kérdés az, hogy milyen jellegű ez a mánia, összehasonlítható-e a korábbiakkal.
Az vélelmezhető, hogy ha kipukkad, akkor lesznek olyan események, mint az előzőeknél: hatalmas pénzügyi veszteségek, cégcsődök, perek, kongresszusi meghallgatások, aztán persze új szabályozás. Vélhetően nem lesznek viszont pénzügyi mentőakciók, hisz most nem bankok, vagy más fontos intézmények vannak benne a buliban, hanem leginkább magánemberek, befektetők, sőt a pénzügyi alvilág is, hisz ezeket az eszközöket nem kis részben pénzmosásra is használják.
Kisebb károk
Ráadásul a kormányok nem néznek jó szemmel egy olyan kvázi pénzrendszert, ahol nincs befolyásuk, így nem lehet adóztatni vagy pénzügyi felügyeletet gyakorolni, így eszük ágában sem lenne megmenteni a rendszert és a résztvevőket. A kriptovaluta spekulánsok tehát magukra maradnak, de végülis ez a normális, elég felhívás, nyilatkozat jelent meg a kockázatokról az elérhető magas hozamok mellett. Még az a szerencse, hogy itt csak annyi pénz tud elveszni, amennyi kriptodevizát megvett valaki (tőkeáttételt még a határidős tőzsdék sem mernek engedni), míg az ingatlanlufiban a házak értékénél sokkal nagyobb hitelek maradtak hátra, amely végül a bankrendszer nyakába zúdult.
Komoly hozadék
A 2008-ashoz hasonló válságot így vélhetően nem fog okozni az esetleges kriptolufi leeresztése, ugyanakkor egy nagy komoly hozadéka lehet: megváltoztathatja a pénzügyi infrastruktúrát. A nemzetközi utalások ma még mindig lassúak, a blockchain technológia, ami a kriptovaluták nagy hozadéka lehet a tudomány számára, megváltoztathatja ezt a helyzetet, de lehet, hogy olyan technikai vonatkozások is lesznek, amelyeket még nem is sejtünk. Ebben a tekintetben a bitcoin mánia inkább a dotcom lufihoz hasonlítható, vagyis pozitív hozadékai lesznek a fejlődés szempontjából. És persze még nem tudjuk, ki lesz a következő Google, Apple, Amazon vagy Facebook…
Forrás: Privátbankár.hu
- Published in cikkek
Nem akárki mondja, hogy a csalánba nyúlhatunk a bitcoinnal
A világ talán leghíresebb befektető guruja, Warren Buffett nyilatkozott a kriptodevizákkal kapcsolatban, és ő bizony nem jósol nekik nagy jövőt, szerinte csúnya véget fog érni a történet. Mindazonáltal nem is játszana az esésükre, mert mielőtt eljön a vég, még bármi megtörténhet. Nézzük, mit szól ehhez a piac.
Warren Buffett Forrás: © ACHIEVE Centre for Leadership & Workplace Performance (www.achievecentre.com) |
Nem sokra tartja
A legendás befektető tegnap nyilatkozott a CNBC-nek, és akkor mondta el, hogy hosszú távon nem lát semmilyen reális értéket ezekben az eszközökben. Hogy mikor és hogy fog lezajlani elértéktelenedésük, arról elképzelése sincs (ahogy általában nagyon nehéz az ilyen eszközbuborékokat modellezni), de miután ő mindig a fundamentumokat nézi a termékek mögött, számára a kriptodevizák értéktelenek.
Ha short pozíciót nem is nyitna, 5 éves eladási opciót kötne a kriptodevizákra Buffett, mivel abban biztos, hogy addigra már elértéktelenednek. Rövidtávon nem foglalkozik velük, mert amint mondja: épp elég neki olyan befektetési termékekkel foglalkozni, melyekről úgy érzi, hogy tud valamit, minek foglalkozzon olyanokkal, amiről nem tud semmit, legfeljebb annyit sejt, hogy idővel elértéktelenednek?
A fundamentális értékek
Warren Buffett befektetési politikája alapvetően arra épül, hogy ha egy vállalkozásban fantáziát lát, és nem tartja drágának a részvényét, akkor abból bevásárol. Mindig a fundamentumokat veszi figyelembe, vagyis hogy milyen terméket vagy szolgáltatást árul a cég, annak milyen piaca van és milyen lehet a jövőben, milyen a vállalat pénzügyi helyzete és még lehetne sorolni.
A kriptovalutáknál ilyen fundamentumok nem léteznek, hisz maguk az eszközök olyannyira meghatározhatatlanok, hogy még a különböző országok törvényhozási és felügyeleti szervei sem tudnak mit kezdeni velük, miközben olyan súlyos problémák vetődnek fel, mint a pénzmosás vagy a befektetők teljes kiszolgáltatottsága, miközben a már ismert befektetések tekintetében épp azon dolgoznak, hogy minél nagyobb legyen a védelem, pont erre hozták meg a Mifid 2. szabályozást.
Koreai csapás
Több országban gondolkoznak már a szabályozáson, esetleg korlátozásokon, épp ma közölte Dél-Korea igazságügyminisztere, hogy dolgoznak egy törvényjavaslaton, amellyel betiltanák a kriptodevizák kereskedelmét az országban. Ez meg is viselte a piacot: a tegnap még nagyjából 750 milliárd dollárt érő teljes kriptodevizapiac ma 650 milliárd dollárra eset vissza. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg létező, és valamelyik kriptodeviza kereskedési platformon elérhető összes ilyen termék együttes értéke 100 milliárd dollárral, nagyjából 13 százalékkal csökkent.
Gombamód szaporodnak
A piacon a coinmarketcap.com szerint nagyjából 1500 ilyen eszköz van, ezek közül nagyjából 1000, melynek összértéke meghaladja az egymillió dollárt. A legnagyobbak a bitcoin: ennek összkapitalizációja 233 milliárd dollár, második az ethereum 118 milliárd dolláros értékkel, harmadik a ripple 68 milliárddal. Amíg érdemben csak a bitcoin létezett, az volt mellette a legfőbb ellenérv, hogy nem inflálódhat, mivel véges mennyiség, bő 20 millió darab állítható elő belőle. Igen ám, de akárhányféle másik ilyen eszközt létre lehet hozni, és így bizony már elinflálódhat a kriptodevizák egésze, kérdés, lesz-e köztük néhány olyan, amely hosszabb távon is értékek képvisel.
- Published in cikkek
Karácsonyi biztonság
Manapság nem könnyű igazán kedvező és értékőrző befektetési módokat találni, az arany viszont a legnehezebb időkben is biztonságot nyújt, ezért helye van a gondosan összeállított megtakarítási portfóliókban. Éljen az alkalommal, és nyisson szeretteinek Aranyszámlát vállalatunknál!
Pénzét, megtakarításait aranyba fektetheti, az aranytömbök kezelésével, őrzésével nem lesz gondja, mert cégünk a legmodernebb biztonságtechnikával felszerelt trezorban őrzi azt. Befektetését tetszése szerint növelheti vagy csökkentheti, kiváltáskor, választása szerint aranytömbben vagy forintban is megkaphatja, napi piaci értéken történő elszámolással. Amennyiben az aranytömb mellett dönt, a legmagasabb minőségű, 999,9 ezrelék finomságú, certificattal ellátott színaranyat kap, amelyet cégünk az aktuális árfolyamon bármikor vissza is vásárol.
A költségek igen kedvezőek, és 2018. március 31-éig 500.000 forint felett díjmentes nem csupán a számlanyitás, de egy évig a számlavezetés is.
Ha körültekintően, felelősen, hosszabb távra tervezetten akarja befektetni a pénzét, nem hagyhatja ki ezt a lehetőséget, amely a történelem kezdete óta a legnagyobb biztonságot és értékállóságot kínálja. Ma már aranyba fektethet úgy, ahogy az Ön számára a legmegfelelőbb és legkényelmesebb, igazodva az anyagi lehetőségeihez és minőségi igényeihez. A biztonságát a vállalat vezetőinek elismert szakértelme, megbízhatósága és immár 24 éves tapasztalata garantálja! A biztonságát növeli, hogy Közjegyző által havonta ellenőrzik az aranyszámlán elhelyezett befektetések mindenkori aranyfedezetét.
Részletes információkért keresse fel a http://www.elitegold.eu/hu/contact oldalt, érdeklődjön e-mailben az info@goldenlifetrading.com címen, vagy regisztráljon oldalunkon, és máris elindíthatja az online számlanyitást!
- Published in cikkek
Pénzünk dupláját is bukhatjuk a tőzsdei bitcoinnal, de meg is gazdagodhatunk rajta
A befektetőket az elmúlt hetekben világszerte a bitcoin izgatta leginkább, az elmúlt hónapokban az árfolyam sokszorosára emelkedett. A nagy érdeklődésre való tekintettel a chicagói CBOE tőzsde határidős szekciója, a CFE pár napja bevezette a határidős bitcoin kontraktust, így egy különösen kockázatostermékre egy különösen kockázatos derivatívumot hozott létre.
Más határidős termékekkel szemben azonban viszonylag óvatosan határozták meg a fedezeti követelményeket, vagyis azt, hogy adott méretű ügylethez mennyi pénzt kell befizetni. Nos, a szabályzat úgy szól, hogy a megnyitni kívánt kontraktus aktuális értékének 40 százalékát kell alapletétként, és további 10 százalékot változó letétként befizetni. Gyakorlatilag tehát a nyitni kívánt pozíció értékének közel felét le kell tennünk, persze ha rossz irányba változik az árfolyam, naponta újabb befizetését kérhetnek tőlünk, vagy le kell zárni pozíciónkat.
Így ha az árfolyam a duplájára emelkedik, pénzünket megnégyszerezhetjük, ha viszont a felére esik, egész pénzünket elveszítjük. Ennél jóval nagyobb hazardírozást szoktak engedni a határidős termékeknél, de itt bölcsen abból indultak ki, hogy ismeretlen maga az alaptermék, így akkor se képződjenek negatív egyenlegek a számlákon, ha az árfolyam egy nap alatt a felére esik. Persze a másik irányban is történhet ilyen balesetet: mint minden határidős termékből, ebből is lehet short pozíciót nyitni, ebben az esetben akkor veszhet el pénzünk kétszerese, ha hirtelen a duplájára emelkedik az ár.
Bitcoin |
A tőzsdei termék megjelenése óta egyébként viszonylag stabil az ár: 16-17 ezer dollár körül van.
Forrás: Privátbankár.hu
- Published in cikkek
Coin hírek
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) kriptodevizás felügyeleti szerve akcióba lépett. A szeptemberben alapított szerv hétfőn intézkedett először, amely azonnal befagyasztotta a kanadai PlexCorps eszközeit. A SEC gyanúja szerint a visszaesőnek számító Dominic Lacroix kanadai lakos és partnere, Sabrina Paradis-Royer szabálytalanul értékesítették a PlexCoint. A bitcoin lázra életre hívott „kriptovaluta” kevesebb, mint 29 nap alatt 1354%-os hozamot ígért, de a kibocsátásra nem volt engedélye a társaságnak. Az illegális kibocsátás során több ezer amerikai befektetőtől több, mint 15 millió dollárt zsebelt be a PlexCorps.
Forrás: Bloomberg
- Published in cikkek
Ennyit gazdagodtál volna, ha tíz éve fektetsz be
Megfelelő kamatok híján az egyik fő logikus befektetési alternatíva mostanában a tőzsdei részvény, de az árupiacokat is ajánlják kiegészítőnek. Megnéztük, tíz év alatt mennyit hoztak ezek a befektetések, a kép azonban inkább vegyes. De mindjárt más lenne a helyzet, ha a pénzügyi válság utáni mélyrepülésben vásároltunk volna.
A bika a kitartó tőzsdei áremelkedések jelképe.
Jelenleg történelmi csúcson vannak a részvényindexek a legtöbb fejlett országban, sokan attól tartanak, hogy összeomlás lesz a vége. Nagyon hasonló volt a helyzet tíz évvel ezelőtt, tanulságos megnézni, mi történt ez idő alatt.
Tíz év nagyon hosszú idő tud lenni, 2007 őszén még semmit sem tudtunk például a közelgő nagy válságról, legfeljebb halvány jelei voltak valahol az amerikai jelzálogpiacon. A világ tőzsdeindexeinek nagy része akkor történelmi csúcsokon vagy azok közelében tartózkodott, de a kötvények is szépen fizettek. A forint erős volt, egy euró csak 251 forintba került, a 174 forintos dollár még inkább nevetségesen olcsónak látszott.
A részvényeket és számos más kockázatosabb befektetést hosszú távra ajánlják a szakemberek. Sokszor csak 3-5 évet emlegetnek, de valójában még többre, tíz, húsz évre gondolnak, csak nem merik kimondani, nehogy a rövid távon gondolkodni hajlamos kisbefektetőket elijesszék.
Jó volt, de mihez képest?
Mi történt tehát tíz év alatt a befektetési piacokon? A BUX indexünk például kétharmadával ment fel, ami éves szintre átszámítva is 5,2 százalék. Ez meghaladta az évi 2,8 százalékra becsülhető inflációt, és másként is jól hangzik, de csak a jelenlegi kamatkörnyezetben. A 2007 őszi Kamatozó Kincstárjegyek például egy évre 6,5 százalékos kamatot ígértek, és a MAX intézményi államkötvény-index 8,2 százalékot hozott azóta. (Ez utóbbit azonban intézményi befektetők egymás közötti árjegyzéséből számolják, így a kisbefektetők ennél csak alacsonyabb hozamot érhettek volna el.)
Az internet kiütéssel győzött
A BUX-hoz meglepően hasonló, kicsivel évi öt százalék feletti hozamot lehetett elérni az amerikai részvénypiacon (S&P 500 index), vagy Németországban (DAX index). Míg a francia részvények vagy a német-francia túlsúlyú, de más Eurózónás országokat is tartalmazó EuroStoxx 50 index veszteségesek voltak. (A francia CAC 40 index a legtöbb másik indextől eltérően azonban nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Az EuroStoxx 50-ben vannak osztalékok, de dél-európai részvények is.)
Befektetések tíz éves hozamai | |||||
2007.10.30 | 2017.10.30 | Hozam | Éves hozam | Megjegyzés | |
BUX | 23899 | 39839 | 66,7% | 5,2% | magyar részvény |
S&P 500 | 1531 | 2581 | 68,6% | 5,4% | USA részvény |
Nasdaq Comp. | 2817 | 6701 | 137,9% | 9,1% | USA tech-szektor |
DAX | 7978 | 13234 | 65,9% | 5,2% | német részvény |
CAC 40 | 5804 | 5498 | -5,3% | -0,5% | francia részvény |
FTSE 100 | 6703 | 7480 | 11,6% | 1,1% | brit részvény |
EuroStoxx 50 | 4464 | 3659 | -18,0% | -2,0% | EU-részvény |
MAX | 344,3605 | 764,0828 | 121,9% | 8,3% | államkötvények |
EUR/HUF | 250,93 | 310,15 | 23,6% | 2,1% | forintárfolyam |
USD/HUF | 174,34 | 266,5 | 52,9% | 4,3% | forintárfolyam |
Arany | 787,5 | 1272 | 61,5% | 4,9% | Egy uncia arany ára |
Olaj (WTI) | 90,26 | 53,8 | -40,4% | -5,0% | Egy hordó olaj ára |
Infláció* | 536 | 709,4 | 32,4% | 2,8% | árszínvonal |
(*Szeptemberig. A KHS adataiból számolt saját havi forint árszínvonal-mutató, 1992. december=100.) | |||||
(Források: MNB, Stooq.com, Investing.com, KSH) |
Igazán szépen az amerikai technológiai index, a Nasdaq teljesített, hiszen évi 9,1 százalékkal ment fel, köszönhetően persze főleg az internet, internetes vásárlás, szolgáltatások, média rohamos terjedésének.
Sokat számít a devizaárfolyam
Ami az árupiacokat illeti, az arany dollárban évi 4,9 százalékkal felfelé, az olaj hasonló mértékben lefelé mozgott. A külföldi befektetéseket vonzóbbá teszi a forint leértékelődése, az euróár éves szinten 2,1 százalékkal, a dollár 4,3 százalékkal ment fel. Nem elhanyagolható tétel, és összességében azt eredményezi, hogy a külföldi befektetések vonzóbbak voltak – a Nasdaq 9,1 százaléka, plusz dollárfelértékelődés, már évi 13 százalék feletti hozamot jelent. Ezt egyik hazai befektetés sem érte utol.
Gödörben venni jobb
Ha kilenc év alatt néztük volna, azaz a 2008. szeptember-októberi nagy zuhanás után, sokkal kedvezőbb lenne a kép. A BUX index például 13 684 ponton zárt 2008. október 30-án, ami 43 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi szint. Itt vásárolva évi 12,6 százalékos hozamot lehetett volna elérni. De más tőzsdéken is hasonló volt a helyzet, a Nasdaq például kilenc év alatt évi 16,5 százalékkal, majdnem háromszorosára emelkedett.
Fontos tehát az időzítés, érdemes akkor venni, amikor mindenki elad – kár, hogy ez a kisbefektetőknek ritkán szokott sikerülni.
A világ gyors változását jól jelzi, hogy az utóbbi évek egyik sikertörténete, a pár dollárcentről öt év alatt hatezer dollár fölé szárnyaló bitcoin pedig tíz éve még csak nem is létezett.
Innét már csak rosszabb lesz?
A múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve – szokták mondani. Az optimista verzió szerint a gazdasági növekedés sok országban még csak most indul be, ami további évekig tartó fellendülést is hozhat a részvénypiacokon, árupiacokon. A pesszimista verzió szerint régen volt már recesszió, ami egyébként jellemzően 4-6 évente be szokott következni, így itt az ideje.
Egy még pesszimistább verzió szerint a lényegében a nyolcvanas évek óta tartó kötvénypiaci hossz, azaz tartós árfolyam-emelkedés (hozamesés) véget érhet, a jegybankok fel kell hagyjanak az ultra laza monetáris politikájukkal. Ez a kötvényhozamok emelkedéséhez vezethet, ami a részvényeket is durván le fogja nyomni. A részvények értékelésének alapja ugyanis szintén az irányadó állampapír-hozam.
Így néz majd ki a nagy krach?
Az olcsó munkaerő sok országban, köztük Magyarországon is fogytán, munkaerőhiány, béremelkedés, infláció várható, ami egyrészt magasabb kamatokat eredményez, másrészt csökkenti a vállalati eredményeket. Ez a kamatok, kötvényhozamok emelkedése és a részvényárak csökkenése irányába hathat hosszabb távon.
Rövidebb távon azonban még bármi lehetséges, akár további kiadós részvénypiaci emelkedés is. Lehet, hogy az lesz a nagy krach, ha a BUX index visszaesik 70 ezer pontról 45 ezer pontra? (Jelenleg 40 ezer körül jár.)
Forrás: Eidenpenz József, 2017. november 09., 12:59 Privátbankár.hu
- Published in cikkek
IMF-vezér: a kriptovaluták lenyomhatják a banki szolgáltatásokat
A Bitcoin és más kriptovalutáknak kiszoríthatják a központi bankokat, a hagyományos bankokat, és megkérdőjelezhetik a nemzeti pénzek monopóliumát – osztotta meg első hallásra meghökkentő vízióját Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója a Bank of England múlt heti konferenciáján.
Az IMF első embere szerint a kriptovalutákkal kapcsolatos technikai problémák idővel megoldhatók. Úgy vélte, hosszú távon a technológia maga helyettesítheti a nemzeti pénzeszközöket, a hagyományos pénzügyi közvetítést, olyannyira, hogy általuk megkérdőjeleződhetnek a ma ismert banki modellek
„Nem is olyan régen egyes szakértők még azzal érveltek, hogy a személyi számítógépeknek sohasem lesz létjogosultságuk, s a tableteket csupán drága kávétálcának fogjuk használni” – érzékeltette egy meggyőző analógiával, miért nem bölcs dolog elvetni a virtuális pénznemeket. Amelyek nem összekeverendők az „e-pénzekkel”, a Paypal-lal, vagy a kínai Alipay és a kenyai M-Pesa hasonló konstrukcióival. Lagarde szerint a virtuális pénznemek más kategóriába tartoznak, mindenekelőtt azért, mert saját számla-és fizetési rendszert biztosítanak, amelyek lehetővé teszik a központi bankok és az elszámolóházak peer-to-peer (felhasználók közti közvetlen) tranzakciókat.
Jelenleg a virtuális pénznemek, például a Bitcoin minimális vagy semmilyen kihívást nem jelentenek a törvényes fizetőeszközökre és a központi bankokra, egész egyszerűen azért, mert túl változékonyak, túl kockázatosak, túl energiaigényesek, és az alapjukként szolgáló technológiák még nem skálázhatóak – jelentette ki az IMF vezérigazgatója. Hozzátéve: sok virtuális pénznem a szabályozók számára túl misztikus.
A kriptovaluták a gyenge pénzügyi intézményekkel és instabil nemzeti valutákkal rendelkező országokban akár már most kiszoríthatják a nemzeti pénzt (pl. Venezuela). A polgárok ahelyett, hogy elfogadnák egy másik ország pénznemét – például az amerikai dollárt –, inkább a virtuális pénznemek felé fordulnak. Ezt nevezhetjük a dollarizáció 2.0-nak – dobott be egy új klisét az IMF feje.
A Valutaalap tapasztalatai azt mutatják, hogy van egy fordulópont, amelyen túl egy új valuta elfogadása exponenciálissá válik és hirtelen elkezdi kiszorítani a helyi pénzt. (itt egy régebbi példát hoz Lagarde, a Seychelle-szigetek példáját, ahol 2 év alatt (2008-tól 2010-ig) a dollárhasználat 20 százalékról 60 százalékra ugrott.
….
Ez elvezet bennünket a pénzügyi közvetítés új modelljeihez. Ebben a jelenlegi banki szolgáltatások igencsak megváltozhatnak, s a jövőben a napi kifizetésekhez szükséges kisebb összegeket fogjuk csak tárolni virtuális pénztárcáinkban, míg a többit lehet befektetési alapokban fialtatni, vagy pedig peer-to-peer (Conclude komment: megtakarító a hitelfelvevőnek közvetlenül fog hitelezni pl. „diverzifikált hitelcsomagokon” keresztül) hitelezési platformokba „kvázi betétként” elhelyezni. Ez a „szép új világ” a likviditás és az adatok világa. Sok az új szereplő és egyikük sem akar már bankfiókot venni.
Egyesek szerint, ha kevesebb lesz a bankbetét és a pénz más közvetítő csatornákon áramlik a gazdaságba, az megkérdőjelezhetővé teszi a jelenlegi kétszintű banki modellt (Conclude: jegybank+kereskedelmi bankok). Ma a központi bankok az eszközárakat az elsődleges forgalmazókon keresztül befolyásolják, vagy olyan nagy bankokon keresztül, akik által un. nyíltpiaci műveleteket tudnak végrehajtani, azaz közvetlenül likviditást tudnak teremteni valamely pénzügyi eszközben. De ha ezek a nagybankok kevésbé lennének fontosak az új pénzügyi világban, a központi bankok ráhatása is csökkenne a pénzügyi folyamatokra.
Conclude kommentár: az IMF elnökének beszéde a Bank of England épületében hangzott el a Központi Bankok és a Fintech című konferencián 2017 szeptember 29.-én. A meglepően őszinte beszédből a kriptodevizákat érintő részt kivonatoltuk. Az IMF vezér szavai azért is figyelemre méltóak, mert mintha óvatos pozitív irányú eltolódás volna megfigyelhető a kriptodevizák szabályozói megítélésben. Véleményünk szerint a kriptodevizák ill. a blokklánc technológia alapjaiban fogja megváltoztatni a teljes pénzügyi rendszert. Természetesen felmerül a kérdés, hogy megmarad-e az arany és ezüst szerepe az új pénzügyi rendszerben? Véleményünk szerint nagyon is. Ugyanis az arany kézbevehető a virtuális devizák pedig nem. Mindkettő fontos és jó eszköz.
Forrás: IMF, Conclude Zrt.
- Published in cikkek
Mikor pukkad ki a bitcoin-lufi?
Az aranyhoz képest sokkal kedvezőbb befektetésnek bizonyultak az utóbbi időben a kriptopénzek, különösen a bitcoin, amelynek ára dollárban egy év alatt öt és félszeresére nőtt. A bitcoint figyelők számára érdekes lehet a minap a Financial Times-ban megjelent írás, miszerint a „shortosok” – az előszeretettel az eszközök árfolyamesésére játszó spekulánsok – már nagyon várják a bitcoin bevezetését a határidős piacokra, amely lehetővé tenné a bitcoinnal való kétirányú kereskedést, tehát nem csak az árfolyam növekedéséből, hanem a csökkenéséből is lehetne profitálni. A kriptopénzek körüli hangulat az utóbbi hónapokban egyre inkább mutatja egy klasszikus befektetési mánia jegyeit, ezeknek pedig minden esetben hatalmas árzuhanás a vége. Így egyre többen jósolják a kriptopénzek esetében is a lufi kipukkadását, mint pl. Jamie Dimon, a JP Morgan vezérigazgatója. Ő egyenesen csalásnak nevezte, és a 17. században lezajlott tulipánhagyma-mániához hasonlította a kriptopénzek piacát, és mindenkit óvott a beszállástól. 1637. elején megtörtént, hogy egy-egy ritkának számító tulipánhagymáért egy drága amszterdami ház árának megfelelő összeget is adtak, de a lufi ezután kipukkadt, és az árak pár hónap alatt 95%-ot zuhantak, sok ember egzisztenciáját tönkretéve. A bitcoin rajongói persze érvelhetnek azzal, hogy a bankok ellenérdekeltek a bankrendszeren kívüli kriptopénzek elterjedésében, és emiatt mindent meg is tesznek, hogy azt akadályozzák. Az azonban gazdaságtörténeti tény, hogy eddig még minden befektetési mánia (buborék) csúnya összeomlással ért véget, maga alá temetve azokat, akik túl későn szálltak be, és túl sokat kockáztattak.
Ahhoz, hogy egy áresésből valaki hasznot húzzon, kölcsön kell vennie majd eladnia a tőzsdén az adott eszközt, és a pozíció zárásakor – ideális esetben jóval alacsonyabb áron – visszavásárolnia és a kölcsönügyletet lezárnia. A kölcsönügyletnek azonban van költsége, ami még a spekuláns számára kedvező árfolyamalakulás esetén is elviheti a hasznot, vagy annak jó részét. Bitcoint már jelenleg is lehet kölcsönözni és eladni, de a költségek olyan magasak (akár napi 1 százalék), hogy ezt csak kevesen teszik. Ezért izgalmas kérdés, hogy mikor lehet határidős ügyletet (future-t) kötni a bitcoinra és társaira, mert az nem csak a shortosok előtt nyitná meg a lehetőséget, hanem növelné a piac likviditását, ezáltal pedig csökkenhetne a volatilitás is.
- Published in cikkek
Újabb mélypont jöhet az aranyárban?
Tom McClellan technikai elemzőként gyakran foglalkozik az arannyal, ami bonyolult feladat, hiszen – mint ő is megállapította – a sárga nemesfém árfolyammozgásait többek között azért nehéz elemezni, mert az egész világon kereskednek vele, és mindenkit elsősorban az érdekel, hogy a saját pénznemében mennyi az arany ára.
McClellan amerikaiként természetesen az arany dollárban kifejezett árát veszi alapul, és rendszeresen foglalkozik a nemesfém középtávú, bő egy éves ciklusaival. Megfigyelése szerint az árfolyam átlagosan 13 és fél hónaponként ér el egy ciklikus mélypontot, a ciklusoknak nagyjából a közepén pedig szintén van egy kevésbé jelentős mélypont. Ezek között a mélypontok között az ár természetesen magasabb, de lényeges, hogy egy adott cikluson belül a ciklus első vagy második felében ér el az arany magasabb árfolyamcsúcsot. McClellan azt figyelte meg, hogy amennyiben a ciklus első felében magasabb szinten tetőzik az árfolyam, mint a második felében, az negatív előrejelzést jelent, azaz a ciklus végén a mélypont alacsonyabban lesz mint az előző ciklus mélypontja volt. Ha azonban a ciklus közepét megelőző csúcsnál a ciklus második felében magasabbra fut fel az árfolyam, az előrevetíti, hogy a ciklus végén esedékes mélypont az előző ciklus mélypontjánál magasabban lesz. Ezek a mélypontok természetesen bizonyos mértékig a következő ciklus alakulására is befolyással vannak, mert a befektetők jó része optimistább, ha azt látja, hogy időnként vannak ugyan mélypontok az árfolyamban, de azok egyre magasabb szinten következnek be, ellenkező esetben viszont eluralkodik a pesszimizmus, amint azt 2011. szeptembertől egészen 2016. áprilisig láthattuk. Így minden ciklus bizonyos mértékig előrejelzi a következő ciklus alakulását is.
A jelenlegi ciklus vége – azaz a következő mélypont – ez év vége környékén várható, tehát már túl vagyunk a ciklus közepén bekövetkezett mélyponton. McClellan grafikonjára tekintve azt látjuk, hogy egy uncia arany ára dollárban most magasabb mint a ciklus első felében bármikor. Ez a fentiek alapján azt jelzi, hogy a néhány hónapon belül várható mélypont magasabb árnál következhet majd be, mint a tavaly karácsony előtti 1128 dolláros unciánkénti ár. Érdemes megjegyezni, hogy azóta csaknem 200 dollárt emelkedett az árfolyam, tehát a visszaesésnek is bőven van még tere, de amennyiben McClellan jóslata beigazolódik, az középtávon is optimizmusra adhat okot az aranybefektetések kapcsán.
Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy amikor csökken az aranyár dollárban, az többnyire együttjár a dollár erősödésével – ami az utóbbi hónapok heves dollárgyengülése után most sem lenne meglepő – így forintban vagy euróban elképzelhető, hogy semmilyen vagy csak csekély csökkenés lenne érzékelhető a sárga nemesfém árfolyamában.
Az aranyár technikai elemzése iránt érdeklődőknek érdemes megfontolni McClellan publikációinak előfizetését is, ha tudnak angolul.
- Published in cikkek